Hévíz város Délnyugat-Magyarországon Zala-megyében, a Hévízi kistérség központja. Itt található a világon egyedülálló természetes tőzegmedrű gyógytó.
Fekvése
Megközelítése
Közúton
Budapest felől az M7-es autópályán közlekedve Balatonszentgyörgy irányába, majd Keszthelyen át juthatunk Hévízre. Sopron felől pedig a 84-es számú főúton haladva.
Vonattal
Hévíz nem rendelkezik vasútállomással. A közelben legközelebb Keszthelyen található állomás. Innen menetrendszerinti buszjárattal vagy taxival lehet a városba jutni.
Busszal
Menetrendszerinti buszok közlekednek az ország nagyobb városaiból Hévíz érintésével. De elérhetők nemzetközi buszjáratok is.
Repülőgéppel
Budapestre közlekednek több európai városból is repülőjáratok. A reptérről transzferjárattal, illetve menetrend szerinti buszjárattal is elérhető a város. Valamint a közelben, Sármelléken lévő FlyBalaton Airport fogad rendszeresen charter járatokat. Sármellékről szintén transzferrel legegyszerűbb megközelíteni a várost.
Története
A fürdőhely története már a történelem előtti korokba nyúlik vissza. A Hévízi-tó gyógyító hatása már – valószínűleg – a rómaiak által is ismert volt, erre utalnak a búvárok által az 1980-as évek elején a tóból gyűjtött pénzérmék és a tó környékén talált oltárkő. A népvándorláskori leletek is arra utalnak, hogy az erre megfordult germán és szláv népesség is használta a tavat. Hévíz írásos említése első alkalommal egy 1328-ból származó oklevélben történik, amikor a települést locus vulgarites Hewyz dictus-ként említik.
Az első tanulmány a tóról 1769-ben jelent meg, Szláby Ferenc munkája. A fürdő létrehozásában/kialakulásában fontos szerepet játszottak a Festeticsek, akiknek a birtokába a 18. század közepén került a forrás és környéke. A fürdőélet felvirágozása legfőképpen gróf Festetics (I.) Györgynek köszönhető. Aki céltudatosan építette ki a fürdőtelepet.
A mai település Hévizszentandrás és Egregy községek egyesítéséből jött létre 1946-ban.
1992. május 1-jén városi címet kapott.
A város fejlődését a turizmusra alapozza. A KSH adataiból kitűnik, hogy Budapest után Hévízen a második legtöbb az eltöltött vendégéjszakák száma. Népszerűségét természetesen elsősorban a területén található gyógyító hatásáról is ismert tónak köszönheti. A mára már több mint 200 éves fürdőhagyományokkal rendelkező gyógyhelyet évente több százezer turista keresi fel. A nemzetközi vendégforgalom további növekedése várható, hiszen egyre több turista érkezik a közeli sármelléki repülőtérre.
Hévíz a Magyar Fürdővárosok Országos Szövetségének tagja.
Nevezetességei
§ Védett lápterület, véderdő és park
§ Schulhof sétány és a Sétáló utca
§ 1998-ban adták át az új héttornyú Szentlélek római katolikus templomot
§ Egregyen - Hévíz egykor önálló településén - áll a 13. századi Árpád kori templom.
§ A településen áthalad az Országos Kéktúra.
§ Egregyi borozók
§ Református-Evangélikus Templom
§ Egregyi Jézus szíve Templom
§ Városháza és a Városháza előtti tér, Nymphae című díszkút
§ Hévíz város Pantheonja
§ Szoborpark
§ Szent András a kereszten
§ Hévízgyógyfürdő és Szent András Reumakórház
§ Halott római katona sírja
§ Történelmi villák
